Felhőszeplős már az ég.
Szállt a hajnal is tova.
A munka a mindenség
zengő halottas tora.
Siratjuk a csillagtáncot.
De sarkantyúzik a Felkelő.
Pördülő reggeli álmok -
űzi a Talaj-zaj, s a szellő.
Mindenki jár-kél:
odabent csak én maradtam.
Enyém minden tér,
de nem lettem dologtalan.
A gondolkodás egy cselekedet?
Hess! - így a Kerék nem forog!
A belső és külső ütközetet
gyászolja a reggel. Korog.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése