2017. január 20., péntek

Fájszakadék

Észtől a szívig az út 
sokkalta hosszabb, mint fordítva,
senki sem a semmit konyítja;
Ellentmondás zárját csak 
a kulcsokat hordozó
dobbanó nyitja.


Szíven szúr a bús tudat:
sokan temetve élnek, 
ahol nincsenek mélyek;
S mellkasok mocsarából
felnyúlnak a lüktető
lápi lidércek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése