Elidőzni szavak ízén,
ahol tollhegyekből kipereg
varázsok tűntnek hitt zamata.
Olyan ez, akárcsak szirén
elcsukló hangjában a csendek,
vagy mint szobormúltban a massza.
Lángnyelvben rejlő ölelkezések,
oldódás a pólusok pezsgő vizében,
eggyé válás, feszültségek meghitt lábnyoma.
Ez mind a költemény, ütközésnek
sose várd szebb arcát, mint itt, hol az éden
szól át a sorokból - pokoli szép álmokba.
Tartalommal sorok poharát
Te töltöd meg, túlcsordulás
e csodában cseppet sem árt senkinek.
Itt nem távoli az Odaát,
itt nem koldulsz mást, csak mi más,
mint átlag, Vele étert érintheted.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése