Haldokló éjjeleken
arcaink fénylenek fenn,
hajnal selymét nyitva
a Lélegzet ösztöntitka
hajt felfelé – ,
ismerős a levegő,
emlékünk fényt belesző,
más légkört teremtünk mindig.
Éledő éjjeleken
arcaink fénylenek fenn,
igen, idelenn
találkoztunk…
2019.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése