Lemorzsolódunk

 - Lemorzsolódunk - 

akár levegőt horzsoló

hullócsillagok

az éj 

hallgatózó

magaslatából.

- Felmagasodunk - 

talán, ha emberek lennénk,

de csak test-öltött

fáklyák

vagyunk, túlzón

rettegve árnytól...

- Árnyékosodunk - 

ha sivatagba fagy az ész,

s végletpólusok

játszi

ellensúlyán

méreg anyagú a mérleg.

- Mérlegelgetünk - 

de csak, hogy biztos tudjuk,

melyik a hajtás,

s melyik

az igazi,

szerény istenlő gyökérzet.

- Gyökeret sebzünk - 

azzal, hogy ide születtünk,

lobbant lombbá csak most

válhatunk;

halogat csak az unt

örökkévalóság.

- Örökké leszünk - 

míg a perc borostyánkőbe

zárja az emléket,

hol a fény

porhanyós földjét

éjkarmok markolják.

Lemorzsolódunk...