Ők igen borzadályok.
Borzak is, és nadályok.
Az emberség kipárolgó illatát
önmaguk vértelenjébe szipkázzák.
Ők nagyon magabiztosak.
Magányok is, és titkosak.
Valahol jók ők is, de olyan rejtély-mélyen,
hogy az az árok még nem született meg éppen.
Ők igazán, tényleg emberek.
Emelkednek is, és berregnek.
Mindent tudnak, amit csak egy isten tudhat -
csak épp alakot tévesztettek. Ugatnak.
Hogy kik ők? Nem tudhatom, nem is fogom magam sem.
De az "Én Vagyok"-grimaszuk? - Feledhetetlen.
Nehogy bántsad szentséges lényüket! Az sosem rád vall.
Az élet sújta őket eleget. Legelőször? Felsírással.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése