Erdei havazás

Az éj fehér csokrai hullnak most alá
az égből,  s pelyhek alakjában simulnak
a földre.
Szomorúfűz arca ragyog fel -
mesebeli fák ködruháját
öltve.
Harmóniát havaznak
fátylakkal keringőző
felhők,
Jégszikrák fehérsége
lobban, bevilágítva
az erdőt.
Hószitálás, télharang
most együtt csendül
fel a némaság
hullámzó tengerében,
Ágak sűrűje rezdül
a tél álmodó
énekében.
Hol csak a hidegség paplanja
 az, mi simul vacogó
 testekre,
Ott belül a szív
gyertyát gyújt,
egy szikrát a télbe
reptetve.

2011. december