2016. április 9., szombat

Az Egyre verse

A madarak egyre alacsonyabbra szállnak.
Fényévek végpontja egyre inkább össze-összeér. 
Egyre szebben gomolygó füstpacsmag a bánat.
A kíntövisekbe öltözött egyre jobbat remél.

Távok tava egyre nagyobb apály.
Holdak hűs hava egyre súlyosabban hull.
Az élet egyre gyönyörűbb halál.
Halok egyre szemeidbe, szendén-vadul.

Egyre közeledik a vég tiktakja.
Egyre jobban végem van minden pillanattal.
Egyre varázsosabb ívű hidakra
repül a világokat egyrefűző angyal.

Egyre forgóbb tengelye
világfürt egyre iramának,
egyre gyógyul sebhelye
az egyre vájdosóbb árnynak.

Egyre jobban fáj az a halk árny,
minek mása egyre hunyt.
Egyre valószínűbb a Talán - 
mi ketten egyre gondolunk.




Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése