Bízz az Újban

Minden éjsötét ébredés után

reggel új álom pirkad,

minden eszmekorszak bezárultán

üde ablakok nyílnak,

mindent követ valami lég, s friss,

mi dohosra parfümöt hint,

minden útra, s utazásra is

lehetőség-kasza suhint.

Nem minden kaszás

gyilkos is egyben,

nem minden varázs

gyülemlik fenn s benn,

nem minden megoldás

hosszan kifontolt;

nem minden hajnaltárs

örökbe kódolt...

Minden éjsötét álmot

új ablak fénye űz el,

nem minden holtrút árok

lobban fénytelen tűzzel;

Minden nap egy percúj emlék - 

nem-kezdete létzsinórra fűzve

olyan illó gyöngy, amely rég

csillagként kúszott bele az űrbe.

Az a csillag Te lehetsz - s vagy,

(s az egybefűzött láncok hada)

ha kiválasztottad magad,

épp ott a legszebb az éjszaka;

És a hajnal is, melyből hangod nyílik,

liliomfellegek kék váza-egén,

bízz az Újban, mert mi biztos, mi mindig

eljő, nem késik soha, az a Remény.