2015. június 25., csütörtök

Békerajzás

Mikor érzés bogárcsápja
a lélek talaján matat,
a keménység kitinfátyla
a Kül talajába hamvad;
eggyé lesz így a megismerő,
s a talányba tiport igazság,
sokszeműség-fától az erdő
légzi szemléletek ágbogát.
Gazdag a belső világnak potroha,
mely fölött béke torlemeze zenél,
az óriásláb csak akkor tapossa
bogárhátad, ha tekinteted csekély;
és mennek lassan, porzón útjukon
az ízekre szedett, egység-lábak,
majd a szárnyak felberregve, zúgón
szerenádot adnak a világnak.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése