Létige(nlés)

Elemi álom a Te vagy dübörgése,
lelkemben lüktet a Vagyok halála,
a Van a Lehetséges mellékzöngéje,
s Vagyunkká olvad Voltunk jégsapkája.

Mivé lett a Volt: lávapatak ködlő fodra,
lehet-e fokozni a fortyogó Jelenvalót?
Ha nem lett volna víz a tűztől kettébontva,
nem lobognának a fénylő fodrú lenni-habok.

Van a sosem lehet, s a Nincs a lehetne,
semmi-szelet úszkál a valami-turmixban,
őskáoszi romantika lett a neve
annak, ami mindig is volt, s mindig is illan.