Kinek eledelét
a kereten kívüliek
könnycseppje sózza,
Annak humora
tartós termék.
Egy recept, kilencvenkilencedik változat
összeadva teljesen százas, túlmutat
köznapi állandón,
Versenyez gyorsfagyasztott díjátadón.
Nem horgaszt, inkább olvaszt szaglószervet,
Megkopogtatja a rendet, mindenütt kiáll, fellép.
...A cipőtalpon a kosz színe változhat,
a rúgás anekdotikus, idomított emlék.
Az elismerés gyomorgörcse
jó étvágyért követelőzik.
A repeta őszinte
az első ízetlen idézőjelig.
A desszert rekeszizmokat,
akár szókincset tartja
jól védett helyen.
...Ebben a mohó kópia-kedvben
korlátokban nincs határ.
Gnóm alak a tekintélyelv:
minden egyéb elvet
semmivé determinál.
Ahol a szabadság önkényes kincs,
ott a zűrzavaros jellemrend teremt,
ott a norma hajlongva bírál.
Mint gyűrt papírlap,
az újdonság erejével ható
indulat végül is mulattató:
Meglepő, akár gyomorsav
túltengő cukrok által,
Újszerű, akár kezdeni
a fekete-fehér
igen-nem
játékával.
Az életet könnyíti,
akár gáncs, akár csapda,
ha a nagyságokat
a megértettség bánata untatja.
És formabontó, akár
Nap alatt a káröröm.
Kívülről fakad, akár a köszönöm.
Nincs könnyedebb
a falvastag arcon életre
sértődött tekintetnél,
Saját önbecsülése nyájas
mocsarában mindenki lehet vezér.
Ahol a fantázia nem
járatlan utak összessége,
a kiemelkedés is csupán egy
póráz-biztonságos póz.
Ahol a képzettársítások jóbarátok,
a veleszületetten megfáradt
horkantás is letaglóz.
Az eredetiség igény, nem egy szándék.
Ajakív és tükör természetes
szinkronban görbül.
A megnyerőség saját cél-eszközeibe töppedt.
Az eredeti
létszámra egykedvű, nem-kereskedő.
Savanyúnak, keserűnek is örül.
Csak azt sajnálja, akinek fűszere lehet köpet.
2023. május
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése