Ez egy nem evilági erő:
törékeny emberek ereje.
Micsoda éteri
csontozat!
Határuk,
hatásuk,
minden
rájuk
omló
gondolat
kaput nyit egy-egy szemléletre.
Micsoda szó
a harmat! Hangsora,
valója
roppant, önmagáért-csepp.
A látszat rátapadt, kicsengését
visszhangozza a satnyaság szava.
Visszahőkölők
egyenes léptét
rendszabályozni
könnyedén lehet.
...Néha-néha elülepszenek ők
is –
a szögletes,
tompa tájakon
trappolók.
Síkrengető
önérzet!
Miért
vagy mérce?
Általad
ég
lapok széle,
tiéd
az emlékezet.
Itt, ahol az otrombák
az erősek, a jók.
...Majd a törékenyek is felzsonganak.
Ha már
az utolsó
trappoló
is eliszkolt.
Viharból
vonják
ki ők a szelet,
tiszta tájak
titka árad
arcukról.
Szólnak:
hangjuk még
csak meg sem remeg.
Hová
halkult a vihar? Az imént még itt volt.
2024. második fele
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése