2016. február 11., csütörtök

egész(s)égrecept


a tisztaság göndörszőrű fjord
érintetlen fehérséggel béget
hókristály hattyúlepke a hold
nem rekednek benne repkedések

jégsapka olvad most messzi
eszkimóba mártott tájakon
a fagy egy áthúzott semmi
van s nincs - ambivalenciát fon

is-is sem-sem dértan metszéspontja
a kettősség  aranyló igaza
tengelye körül pördül égboltja
annak minek nincsen ó nincs Napja

ez a te napod s lehet mindegyik az
ha a vanfedések a semmiségpőrével
vegyülve kutyulgatják azt mi igaz
s fénytojás loccsanva tör éjjel

tudd meg az egészen s égen a lélek
receptje az elernyedés mi örök
lazult légy míg berregő Kaszásélek
nem dermesztik a belső szitakötőt


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése