Ne vágyj annak ölelésére,
ki belül sivataghideg.
Bár mosolya horzsolja
zsongatva tekinteted;
Perzselhet ugyan sejlőn
sugárzásba font lénye,
de ugyanazon erővel
sújthat viselkedése;
mely akár gőgrideg,
akár közönybe fúlt,
gyászsavakba mártja
azt, mi tüzekből gyúlt.
Így alakul át viszonyulásod
egykor nem bölcs állomása,
s révbe érve új névre lobban
sosem-hittek találkozása.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése