Továbbá azt sem értem még, hogy tova miért szaladnak,
s előre évek, ha nem ad lelket csönded a szavaknak;
és azt sem még, miért vagy benne rendítés nélkül biztos,
hogy e világon rendíthetetlenül minden szénpiszkos;
és ha magadban dédelgetted dajkálón a jövőt,
miért kell csomót keresned a jelenkákán, és Őt,
kinek szemébe ragyog remegésed, miért is bántod,
miért a fagyköd arcúak ütemére járod táncod?
Mi lehet vajon oka annak, hogy tudod bár, nincs is igazad,
büszke szoborságodtól firnné - csonthóvá jegesülnek halak,
kik egykor vígan lubickolva lelkendeztek a léttől,
és most fagyasztóban szörnyül szellemük a halászlétől;
továbbra sem értem, mit is keresel életben, ha nem tennéd
minden pillanatot azzá, mi erős, elemi súlyú emlék,
nem értelek, egészen s részben, az évek úgyis beléd tapadnak,
s nem értem, sebeidből miért nem épültek díszes templomfalak...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése