E világot hamvaiból menteni
nem csupán jósággal lehet.
Bár rajta kívüle nincs, nem lesz semmi,
ami e bomló tetemet,
mely megannyi lélekben tanyát verve
fertőzi a tisztát szippantót,
gyógyítaná, mellékhatástól mentve,
s kidobva a szeretet-szaltót
újfent kincsekkel ajándékozza,
mi régesrég dohos hálóban senyved,
s mi vad, otromba dühben mártózva,
puskaropogással hinti a csendet.
E világot hamvaiból menteni
csak és kizárólag humorral lehet;
bármely támadóból a rosszat csenni
ezzel kell, mi mindent lefegyverezhet.
Hahotás hangtalan somolyg a belső,
íme, győzött végre, ó, a nevetés!
A félelem felett, s helyett az erdő
bűne nem lehet élesebb, mint e kés.
A késélű fegyver, mely a rengetegben
sok-sok kínbuggyanó halált okozott már,
s visszaszállva a lélekberekbe, ott fenn
valami mennymezei üdvrivalgás száll...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése