Fellélegzés

Kuszán kanyargó kedélyed

egyensúlyát, hogy elérjed -

csak figyelj!

Nem mindig elég a szó,

de mindenki bántható - 

békét szelj!

Szelj harmóniát abból a tortából,

mely nem tettek monoton robotjából

tűnik elő.

De nem is mézes szavak állaga,

mely mázzal összevissza nyálkázza,

mi tisztát sző.

Tisztuljon szándékod szövete,

ha mégsem, így váltasz öregre  -

kesergő ne légy!

Ha panaszod több, mint áldott szavad,

nem lehetsz semmiképpen sem szabad -

másokat se védj!

Több elismerés, ha hagyod a másikat

szárnybontogatásában hűen igaznak

maradni.

Ha az élet keserv ízzel kínál,

és belep téged a kínos hínár -

fáradj ki!

Fáradj ki a helyzet ajtaján,

kilincsre, sőt kulcsra bezárván

fogságod.

Fellélegzés kristály tüdejével

szívsz frisset majd, s vígpihéket széjjel

fújhatod.

Azt a pitypangot, mely ős-örömöd

gyökeréből fakadt, s köszönömöd

megsokszorozódva,

új áldásokkal hint majd körbe e lét,

s okulva jobban nem is érezhetnéd

magad porba rogyva - 

Hogyha az ablaknélküliségben

a kis rés fényét tekinted szépen - 

sugárzón feléd nyílik.

A nincstelen is örül a napnak,

mely egyre csak új reményt koldulgat

elnyűtt lelkében mindig...